Louise L. Hay: Éld az életed

Azon gondolkodtam a napokban, hogyan tehetném meg, hogy a napi 24 órát megtoldom legalább 6 órával még, hogy a tervezett feladataimat el tudjam végezni. Bármilyen oldalról közelítem meg, bizony a 24 óra nem toldható meg 1 perccel sem, hisz az óra körbe jár, éjfélkor indul a következő 24 óra. Milyen érdekes, igaz?

Mi lenne ha, azzal a módszerrel kezdenék el valóban cselekedni, ami előbbre visz, mégpedig időbeosztással, 1 fókuszban lenni, minden mást kizárni. Google naptár vezetését is elkezdtem már nagyjából fél éve (Szántai Zsolt beosztását láttam meg az interneten, s megdermedtem, hogy hogyan lehet ezt így csinálni? Gondoltam akkor, ha 10 %-át elérem, már hálás leszek!) Magam részéről nyitott vagyok a célom elérése érdekében tanulni, cselekedni, változni, hiszen ebben az örvényben vagyok már egy jó ideje. Tudom hogy képes vagyok rá, de a megrögzött gondolatok, szokások, programozások  nem fognak egy szempillantás alatt megváltozni. Változik a világ, felgyorsultak az események, s bizony nem akarok lemaradni semmiről.
Érzem a tanulás, az elhivatottság, a mérlegelés, az információ sokaság tisztulását > ami bizony nem egyszerű feladat. De ismét jött a segítő kéz. Ez bizony már nem véletlen.

Felismerés

Mai napomat kiemelve jónak történté nyilvánítom. Boldog és hálás vagyok, mert olyan információk birtokába jutottam, egy kedves Barátom által, a TSzNCsapat oszlopos résztvevőjétől, amely olyan felvilágosodást villantott fel előttem, amit eddig is tudtam, de: azt a fajta segítséget ami folyamatosan kapok, közkinccsé kell tenni. Néhány órás beszélgetés, ötletelés, s máris az „okos telefonomat” okosan tudom kezelni. Néhány apróság, s máris a Google naptáramat az okosomon is nyomon tudom követni, nyilván sorolhatnám a sokaságot, de nem teszem. De mi, illetve Ki  is kellett ehhez? Gyuri Zoli, aki számomra hatalmas tudással rendelkező Tanító.
Köszönöm és hálás vagyok 2014. november 4-én. Ezzel a gondolattal zárva e csodás, sikeres napot.