2014. április 25., péntek

Álmaink

Péntek van, április 25.-e. Reggeli kávémat iszogatom és szörfözök a neten, de céltudatosan. Találkoztam egy olyan fotóval, ami felvillantotta bennem azt a gondolatot, hogy ezzel kapcsolatos érzéseimet máris leírom.
ÁLMOK. Egyébként mivel egy csodálatos Emberke , az én unokám Vajki mindjárt 10 hónapos lesz, a születése, jövetel óta érdeklődésem is más irányba terelődött. Az jutott eszembe, milyen tiszta érzésekkel vannak a gyerekek. Milyen csodálatos ez a kisfiú, a macikájával és a szeméből tükröződik a tisztaság, az álmodozás.

Persze a gondolataimmal már mentem is tovább, elkezdtem én is álmodozni.  Eszembe jutnak azok a trénerek (pl. Szabó Péter) de sorolhatnám, hisz mindenhol ez a legkiemelkedőbb téma mostanság, amikor a tisztulások évét éljük.
Amikor már felnőttek leszünk, valahogy az emberek szemében nem ezt a tisztaságot látom. Megfertőződünk, de egyre többen vagyunk, akik változtatni akarunk és egyre tisztábbak vagyunk. Villás Bélát hallgatom Most hisz ez jött velem szemben.