2014. április 19., szombat

Hiszünk a Szeretet végső győzelmében

NAGYSZOMBAT ~ 'hiszünk a szeretet végső győzelmében'

'Nagyszombatot a vigíliák anyjának szokták nevezni.'
'Az új nap, az ünnep a zsidóknál mindig már sötétedés előtt kezdődött, náluk nem éjféltől éjfélig, hanem sötétedéstől sötétedésig tart a nap. Milyen szép az, hogy ahogy karácsonykor, úgy húsvétkor sem tudjuk kivárni az ünnep reggelét, és ahogy már szenteste van angyaljárás, úgy nagyszombat este megünnepeljük a feltámadás ünnepét. E szent türelmetlenség annyira emberi, engem olyan boldoggá tesz, mint egy kisfiút, aki alig várja, hogy az ajándékcsomagot kibontsa.
A feltámadás tényét, hogy az átdöfött szív újra kezd dobogni, nehéz megmagyarázni. Nagy titok, hogy a meggyalázott szív tud újra szeretni, képes a gyarló embert átölelni, ajándékot adni neki.
Ezeket a mély igazságokat az egyház próbálja láthatóvá és kifejezővé tenni a szertartások során.
Este az ünnep tűzszenteléssel kezdődik, Jézus magát a világ világosságának nevezte. A sötét éjszakában a templom előtt fellobog a tűz, a hívek imádkozva körbeállják, a kezükben lévő alvó gyertyákat a nagy húsvéti gyertyáról továbbadott lánggal meggyújtják, így vonulnak be a sötét, kietlen templomba, ami fényárba öltözik, és a mécsesek meleg fénye szavak nélkül is tanítást hordoz. Ekkor felcsendül az egyik legszebb keresztény ének, az Exsultet iam angelica turba, Ujjongjon már az angyalok kórusa.
Általában az emberek rohannak, de ezen az éjszakán türelemmel meghallgatják a több olvasmányt is, hiszen ez az éjszaka a feltámadt szereteté. Lassan, olvasmányról olvasmányra bontakozik ki Isten évezredes megváltó műve, felemelő érzés megtapasztalni ezt a végtelen szeretetet, mely nem torpan meg sohasem, mely feltartóztathatatlanul magával sodorja a hívő embert, és hihetetlen magasságokba röpíti. Bár szeretek prédikálni, de hogy őszinte legyek, nagyon nehéz húsvét éjszakáján megszólalni. Jézus nagypénteki halálával, húsvét hajnali feltámadásával olyan tanítást adott, mely mellett minden emberi szó fölöslegesnek tűnik. Maga a szertartás sodor a végtelen szeretet lábaihoz, ragyogtatja fel arcunkon Istenünk szép vonásait. Igen, ezek az ünnepek lehetnek misztikus életünk csúcsai, a lelki megvilágosodás percei.
Szép szokás a keresztvíz-szentelés. Többnyire keresztelünk is ezen a misén, és mindannyian megújítjuk a keresztség fogadalmunkat.
Az áldoztatás után az örömhírnek nem szabad a templom falai között maradnia, a világba is elvisszük, így a pap a hívekkel harangzúgás közepette körmenetre indul, hogy mindenki tudomására hozza, hogy Krisztus a szeretet él, az élet legyőzte a halált.
A körmenet élő hitvallás: hiszünk a szeretet végső győzelmében.

Csaba t.